 |
| Source |
Feriado paskua tinan ohin nian lao ba foho rona tan istória
ida kona bá crocodile ou lafaek han tan ema ida iha parte Lautém ninian. Maibe
istória ida ne diferente oituan tanba lafaek han ema ne’e wain hira vitima ne’e
ba hasai fotografia ho lafaek. Istoria, wain hira primos balun konta, ne’e lafaek
kalan sai mai iha tasi ibun, vitima nia uma oin ne’e. Kalan sira hetan no maun
alin nain rua ne’e hetan no lao sai ba par hodi hasai fotografia.
Lafaek sai mai toba ona iha rai henek, rai maran ona, kala
mais ou menus metro ida ho balun husi tasi mai rai maran. Lafaen ninia pozisaun
ne’e ulun mai iha rain maran no ikun ba iha tasi. Babain teoria nebe mak hau
rona, karik ema ne’e hatene nune mos katak quandu animál todan sira hanesan
lafaek ita hamarik iha kotuk, nia sei susar atu tata ita tanba sira fila an
presiza esforsu nebe makas. Maibe teoria ne agora provado katak sala.
Wain hira ema nain rua lao ba tasi ibun, ninia alin ne
diretamente ba hamarik iha kotuk, parte lafaek nia ikun e depois losu ninia
camera ou telfone hodi hasai foto. Hau la dun hatene karik ema ne konsege hasai
duni fotografia balun ou lae, maibe nia foin ba hamarik iha kotu, lafaek fila
ana tata nia isin. Hotu tia vitima ne’e monu tun ba tasi laran. Lafaek continua
ba kaer no tata nia isin hodi dudu ba tasi klaran.
Vitima nia maun ne mos bok an la diak. Ema hatete dehan,
wain hira lafaek primeiro tata nia alin, nia konsege halo esforsu ida hodi
prevene. Nia konsege kaer dada lafaek ninia ikun hodi dada sai maibe niania
forsa ne laek. Tanba lafaek lori nia to’o laran no sira tuir la hetan ona. Wain
hira hau tesik husi fatin neba, ema konta dehan ema lafaek lori ba ladauk
husik. Ema barak tuir lafaek ninia ain fatin maibe lafaek la dauk husik. Ema la barani hodi ba hakbesik, ntaun
mate isin ne’e seidauk fila tan.
Karik istória ne’e los duni hansa ema konta mai hau ne’e,
ntaun lisaun nebe ita presiza hatene mak keta koko atu ba bes-besik lafaek, sá
tan ba selfie fali ho lafaek. Hau koalia ida ne’e tanba, iha Dili, ikus-ikus ne’e
lafaek sae mai rai maran dala barak ona. Cada vez mosu iha Palacio do Guverno
niania oin. Ita hare ema barak barani tebes ba hamarik sorin no fo han. Ida ne
mos karik risko tanba hansa istória ida ne’e, quando lafaek sira hamlaha, sira
bele ataka iha kualker pozisaun.
**Espera katak istoria ne’e fo inspirasaun
